Az exponálást követően, a folyamatosan romló nyersanyag felszínén kialakuló foltok, torzulások, faktúrák képalkotó elemekké válása során az eredeti, valóságos kép elveszíti formáját és kapcsolatba lép a bomlás elemeivel, egy új esztétikai kontextust hozva így létre.
Milyen érzelmek mentén engedünk el egy képet (mint tárgyat) és pillanatot (mint múltat, egykori jelent)?
Hogyan működnek a különböző rétegek, párhuzamok?